A Nya arab szó, melynek jelentése az „életbe vetett bizalom”.

A fesztivál és a galéria közös pályázatot hirdetett, melynek tematikája: Budapest, minden olyan vonatkozásban, ami a városi életérzést, szórakozást, az együttélés fogalmát és magát a kultúrát fejezi ki a mai magyar kortárs képzőművészet hordozóin.

A Liszt-díjas Dresch Mihály a mai magyar jazz kiemelkedő alakja, kiváló szaxofonos, a magyar népzene és a jazz ötvözésén alapuló saját zenei világot alakított ki. „Jazzt kezdtem tanulni, egyszerűen megbabonázott, mikor egy osztálytársam a kezembe adott egy magnószalagot, amin jazz volt” – nyilatkozta.

Liszt Ferenc kései művei között is található néhány izgalmas darab, melyek jellegzetességéhez a zenei sajátosságok mellett a különleges hangszer-összeállítások is hozzájárulnak. A megszokott zongora-cselló kettőshöz vagy a vonósnégyeshez olyan hangszerek társulnak, mint a hárfa vagy a harmónium.

Legyen a helyszín egy német kisváros, vagy a dél-afrikai Highveld fennsíkja, legyen a főhős katona vagy munkás, játszódjon a történet 150 éve vagy ma – az iparosodott világ kisemberének életérzése, elveszettsége változatlan. Mindnyájan bábok vagyunk...

Tájak, épületek, terek, tárgyak, látványok, rések és zugok.